Szerszámkopás
Minden forgácsolószerszám éle kopik munka közben mindaddig, míg el nem éri élettartamának végét.
A jellemző kopási folyamatot az alábbi ábra mutatja. Gyors kezdeti bekopás után a kopás egy ideig egyenlatesen lassú lesz, majd egy intenzív kopás következik. Az egyenletes szakasz végénél mérhető maximális kopás jelenti a szerszám éltartamának (T) végét. Tovább nem érdemes használni a szerszámot, mert a gyors kopás rontja az újraélezhetőséget és fennáll a szerszámtörés veszélye.
Az "éltartam" kifejezéssel a szerszám utánélezés nélküli élettartamát jelöljük. Többször utánélezve a szerszámot teljes élettartama több éltartamból tevődik össze.
A szerszám éltartamát kifejezhetjük a forgácsolással töltött idő, vagy a szerszám által előtolással megtett út megadásával.
Az éltartamot meghatározza a szerszám és a munkadarab anyagának keménysége, és sok más tényező mellett nagyon erősen függ a forgácsolási sebességtől. Az alábbi ábra a kopási diagramokat mutatja, ahol KT a kopás mértékét jelöli, T1, T2, T3, T4 az egyre növekvő V forgácsoló sebesség mellett kapott éltartam.
A szerszámkopás a forgácsolás során természetes dolog, mivel a forgácsoló élre mechanikai, hőokozta, kémiai és abrazív terhelések hatnak. A különböző szerszám- és munkadarab anyagok esetén ezek a hatások különböző mértékben érvényesülnek, így a forgácsolásnál néhány lapvető kopásfajta dominál:
- Abrazív kopás, amely az anyag kemény részecskéi által okoztott mechanikai hatás következtében jellemzően a forgácsolóél hátfelületén jelentkezik.
- Diffúziós kopás, amelyet a szerszám és a munkadarab anyaga közötti kémiai aktivitás okoz.
- Az oxidációs kopás a nagy hőmérséklet és nyomás hatására alakul ki.
- Fáradásos kopás jön létre, ha az él változó hő és erőhatásnak van kitéve. Megszakított forgácsolásnál jellemző.
- Adhéziós kopás kis hőmérsékletnél jelentkezik az arra hajlamos anyagoknál és élrátétképződéséhez vezet, ami rontja a felületminőséget. A megoldást gyakran a forgácsolási sebesség növelése jelenti, de legjobb a bevonatos szerszám használata.
A gyakorlatban a fenti kopásfajták kombinációja valamilyen látható kopástípusként jelentkezik.